Drávatamási

Drávatamási – „kertek alatt” a Dráva

Az országunkat délről határoló Dráva folyó partján, természetes környezetben található Drávatamási. A Dráva itt a „kertek alatt” folyik. Némelyik házat mindössze néhány lépés választja el a folyó magas-partjától. A 400 lakost számláló falu, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el. Mind a falut, mind az ide vezető utat erdő övezi. Az erdőben megbúvó takaros településen minden együtt van a pihenéshez. A zsákfalu nyugalmát átmenő forgalom nem zavarja. 2000-ben kikötő épült, a drávai kishajók számára, ami fontos megállóhelye a Barcs és Drávaszabolcs közötti vízi útnak, és a barcsi sétahajónak. Erdei iskolát nyitott itt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, ahol minden évben több száz diák fordul meg, hogy megismerkedjenek a Drávával és a nemzeti park ártéri növény- és állatvilágával. A falun keresztül halad el a „Három folyó kerékpáros túraútvonal” egy szakasza is, mely kerékpár túra programokra kivallóan alkalmas. Drávatamási, a Dráva közelsége és a természet érintetlensége miatt, vonzó célpont lehet a folyóvízi horgászat kedvelői számára is.

Drávatamási „vándorló” település, mert a falu tulajdonjoga kézről kézre vándorolt. A települést 1468-ban említi először oklevél, Batthyány Benedek birtokaként. A település az idők során megfordult a Mórocz, Daby, Géczy, Madarász, Bakó családok kezén. Az itt található régi kúriát, ami ma szociális otthonként működik, a Bakó család építette. Drávatamási végül a 19. századba a Thassy-családhoz került. A Thassy-család kőfallal körülvett sírhelye a temetődomb tetején fekszik. Itt nyugszik a család legismertebb tagja is Thassy Jenő. 

1772-ben a lakosság még a horvát nyelvet beszélte, de a 19. század közepén készült leírás már, mint magyar falut említi, amelyben 170 katolikus és 20 református lakott. Ekkor a falu a ritka művű malmáról volt nevezetes. Sajnos a vízimalomnak ma már a helyét sem ismerik az idevalósiak. A faluban található kápolnát a helybeli katolikus közösség 1889-ben emeltette. A település szívében, római katolikus templom tőszomszédságában találhatják Nepomuki Szent János szobrát, amelyet több évszázada ékessége a falunak, s 1913-ban restauráltak.

Valaha nyolc-tíz halászcsónakot ringatott itt a Dráva. Sokan éltek Drávatamásiban a halászatból. A II. világháború után aknazár és szögesdrót zárta el a helybéliek elöl a folyót. Attól kezdve csak a vadak és a madarak járhattak le a partra.

A 20. század első felétől a népesség száma folyamatosan csökkent, de mára sikerült megállítani az elöregedést és az elvándorlást.

Egyre többen választják Drávatamásit letelepedés céljából, vagy a falusi turizmus és horgász turizmus keretein belül, vendégként.

Címkék: